Mi a mediáció?
A mediáció szó a latin „mediare” szóból ered, melynek jelentése középen állni, közvetíteni. A mediáció egy konfliktuskezelő, alternatív vitarendezési eljárás, melynek célja, hogy egy pártatlan és semleges harmadik személy, a mediátor segítségével békés úton rendezhető legyen a felek közötti konfliktus.
A mediációs eljárás során a mediátor segíti a feleket, mederben tartja a beszélgetést, részrehajlás nélkül, semleges félként. Nem az a cél, hogy „legyőzzük a másikat”, hanem a win-win helyzet megteremtése, egy olyan egyezség létrehozása, amely mindkét fél számára elfogadható.
A mediációt sajátos jellemzői miatt nem is lehet hasonlítani a peres eljáráshoz, hiszen ott a bíró dönt a kialakult jogvitában, az ítélet pedig nem konszenzus alapján jön létre.
A mediátor feladatai
Fontos, hogy a mediátor nem bíró. Nem az a feladata, hogy eldöntse a vitát és az egyik vagy másik fél igazát „hirdesse ki”. A mediátor feladatai a teljesség igénye nélkül:
· megteremti az őszinte beszélgetéshez szükséges nyugodt feltételeket,
· elősegíti a felek közötti hatékony kommunikációt,
· közreműködik abban, hogy a felek meghallgassák egymást,
· feltérképezi a kialakult helyzetet, azonosítja a témákat és a kapcsolódó problémákat,
· irányítja a folyamatot, mederben tartja a beszélgetést,
· segít egy mindkét fél számára elfogadható, a vitát lezáró megállapodás létrehozásában.
Mediációs eljárás időtartama
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (továbbiakban Közv. tv.) csak a közvetítői eljárás maximum időtartamát határozza meg, mely 4 hónap. Természetesen a felek eltérően is megállapodhatnak, nem kötelező kihasználni ezt az időtartamot, ha korábban is meg tudnak állapodni egymással. A mediációs eljárás egyik legnagyobb előnye, hogy maximum 4 hónapon belül lezárul.
Mediációs eljárás költsége vs. peres eljárás költségei
Egy mediációs eljárás költsége általánosságban mindig kevesebb, mint egy peres eljárásban. Peres eljárás esetében elég, ha az ügyvédi megbízásra és a kapcsolódó perköltségre gondolunk, egy egyszerűbb ügyben nagyon könnyen többszázezer forintig is terjedhetnek a kiadásaink a pertárgyértéktől függően.
A dolog pedig akkor válhat igazán problémássá, ha a pert elveszítjük, hiszen ilyen esetben mind a saját, mind a másik fél perköltségének megfizetésére is kötelezhet minket a bíróság. Arra már nem is térnék ki, hogy ahogy a fentiekben is írtam, a bírói ítélet általában nem a felek egyetértésével jön létre, hanem a bíró dönti el végső soron az ügyet.
Aktualitás a mediációhoz kapcsolódva:
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény (továbbiakban 2024. évi LV. törvény) 2025. január 28. napjától módosította a peres eljárások során fizetendő illetékek mértékét, méghozzá úgy, hogy az eddigi szabályok helyett sávos rendszert vezetett be a peres eljárás illetékének megfizetése terén.
Hogy néz ki ez a gyakorlatban?
Általánosságban kijelenthető, hogy 2025. január 28. napjától az ún. „tyúkperek” illetékvonzata valamelyest csökkent, míg a nagyobb értékű perek illetékvonzata jelentős mértékben növekedett. Fontos rögzíteni, hogy a kisebb értékű perek esetén csak az illetékvonzat csökkent, ettől függetlenül, amennyiben az ügy indokolja, még ugyanúgy szükséges lesz az ügyvédi megbízás.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban Itv.) rendelkezése alapján -2025. január 28. napját megelőzően - a fizetendő illeték a pertárgyérték 6 %-a, minimum 15.000,-Ft, legfeljebb 1.500.000,-Ft volt. Utóbbi összegnél fontosnak tartom kiemelni, hogy 2025. január 28. napjáig akár egy több milliárd forint értékű perben is másfél millió forint volt a fizetendő illeték felső határa.
A sávos rendszer a fentiekkel szemben az alábbiak szerint fog alakulni, táblázatban bemutatva:
| Pertárgy értéke | Fizetendő illeték |
|---|---|
| 300.000 forintig | 18.000,-Ft |
| 300.001 - 3.000.000 forintig | 18.000 forint +a 300.000 forint feletti rész 4,5%-a |
| 3.000.001 – 10.000.000 forintig | 139.500 forint + a 3.000.000 forint feletti rész 5%-a |
| 10.000.001 forint – 30.000.000 forintig | 489.500 forint + a 10.000.000 forint feletti rész 7%-a |
| 30.000.001 forint – 50.000.000 forintig | 1.889.500 forint + a 30.000.000 forint feletti rész 4,5%-a |
| 50.000.001 forint – 100.000.000 forintig | 2.789.500 forint + az 50.000.000 forint feletti rész 2,5%-a |
| 100.000.001 forint – 250.000.000 forintig | 4.039.500 forint + a 100.000.000 forint feletti rész 2%-a |
| 250.000.001 forint – 500.000.000 forintig | 7.039.500 forint + a 250.000.000 forint feletti rész 0,5%-a |
| 500.000.001 forint felett | 8.289.500 forint + az 500.000.000 forint feletti rész 0,5%-a |
Peres eljárás során fizetendő illeték példákkal illusztrálva
Mit is jelentenek a fentiek a számok nyelvére lefordítva? A lenti példák segítségével kaphatunk erről pontosabb képet.
1. példa
Adott egy vállalkozási szerződés, ahol a szerződésben rögzített vállalkozói díj 45M Ft. A felek között elszámolási- és egyéb vita keletkezik, mely miatt a szerződés nem megy teljesedésbe.
A per tárgyának értéke jelen esetben a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás értéke, azaz 45M Ft lesz, a sávos rendszer alapján pedig látható, hogy ha pert kívánunk indítani a szerződés vonatkozásában, akkor 1.889.500,- Ft + a 30M Ft feletti rész 4,5%-a, azaz 675.000,-Ft, mindösszesen 2.564.500,-Ft lesz a fizetendő illeték összege.
Fontos kiemelni, hogy a fenti összeg nem tartalmazza az ügyvédi megbízás összegét, amely választásunktól függően tovább növeli ezt a már egyébként is magas összeget. Vegyünk példának egy 250.000,-Ft-os ügyvédi megbízási díjat, melyet hozzáadva a fenti összeghez már 2.814.500,- Ft kiadásnál tartunk.
2. példa
Nézzünk egy másik példát is, mely a mindennapjainkban a szerződés összértéke alapján sokkal többször fordulhat elő. Vállalkozási szerződés, 8M Ft vállalkozási díjjal, szintén elszámolási- és egyéb vita keletkezik a felek között.
Pertárgy értéke a fenti táblázat alapján:
Amennyiben pert kívánunk indítani, úgy 139.500,- Ft + 250.000,-Ft (3M Ft feletti rész 5%-a), azaz összesen 389.500,-Ft lesz csak a fizetendő illeték összege. Ehhez, ha hozzáadjuk még az ügyvédi megbízás - példa szerinti- 250.000,-Ft-os díját, akkor 639.500,-Ft kiadásnál fogunk tartani.
Megoldódik-e azzal a jogvitánk, hogy ügyvédet fogadunk és megindítjuk a pert? Nem feltétlenül, hiszen számíthatunk rá, hogy az ügy nem fog elsőfokon lezárulni.
Előállhat az a nem kívánt helyzet is, hogy éveken keresztül pereskedünk az igazunkért és a per végén a bíróság egyáltalán nem a számunkra kedvező ítéletet fogja meghozni, mely szintén tovább fogja növelni a kiadásainkat abban az esetben, ha nem tudunk költségkedvezményt igénybe venni.
A fenti sávos rendszerben feltüntetett összegeket tovább vizsgálva, 50.000.001,- Ft-tól egészen elképesztő fizetési kötelezettségeink is lehetnek, ami azért is aggályos, mert a jogalkotó 2025. január 28. napjától eltörölte a fizetendő illeték felső, 1.500.000,-Ft-os maximumát, így pertárgyértéktől függően akár több millió forint megfizetése is szükségessé válhat.
Fenti példák alapján talán nem túlzás kijelenteni, hogy az Itv. illetékekre vonatkozó módosítását követően 3M Ft feletti pertárgyérték esetén csak nagyon szűk körben éri majd meg pert indítani.
De ha nem a peres út, akkor mi segíthet a vitában?
„Rendben”, de akkor mit lehet tenni? – merülhet fel az egyáltalán nem elhanyagolható és egyben rendkívül fontos kérdés.
Ilyen esetekben egyre inkább az alternatív vitarendezési út, a mediáció jelentheti a megoldást.
A teljesebb válaszhoz ismét a számok világát hívnám segítségül, tegyük fel, hogy Ön mediációt kíván igénybe venni jogvitájának rendezéséhez.
Mi lesz a mediációs eljárás költségvonzata? (az egyszerűbb szemléltetés végett a példában saját díjaimat fogom feltüntetni).
Vegyük példának ismét a fenti 45M Ft összdíjazású vállalkozási szerződést. A szerződő felek között vita alakul ki, a szerződés nem megy teljesedésbe. A felek semmiképp sem kívánnak pert indítani, tekintettel az eljáráshoz kapcsolódó időtényezőre és az Itv. illetékeket érintő módosítására.
A felek úgy döntenek, hogy mediáció útján kívánják rendezni a közöttük fennálló vitát, mediátorhoz fordulnak. Lefolytatásra kerül 2 darab előkészítő ülés (személyenként egy darab, de természetesen lehet olyan ügy, ahol szükséges személyenként 2 vagy több előkészítő ülés), valamint ezt követően 3 darab mediációs ülés.
A számok nyelvén:
2x18.000,-Ft = 36.000,-Ft előkészítő ülésre
3x28.000,-Ft = 84.000,-Ft mediációs ülésre
Összesen: 120.000,-Ft
Mediációs út igénybevétele esetén Önnek a fenti példa alapján 120.000,-Ft lesz a fizetési kötelezettsége, rejtett költségek felmerülése nélkül.
Természetesen a fenti példát nem lehet minden ügyre alkalmazni azok egyedisége okán, előfordulhat olyan összetettebb probléma, ahol indokolt lehet akár több előkészítő ülés és/vagy mediációs ülés megtartása.
Indíthatok-e pert abban az esetben, ha mediációs eljárás során megállapodtunk, de a másik fél nem tartja be a megállapodást?
Erre az eshetőségre kevés esély mutatkozik arra is figyelemmel, hogy a mediáció során létrejött megállapodások kb. 80%-át betartják a felek (hiszen konszenzus alapján jönnek létre), de természetesen előállhat ez az eset is. Ugyanakkor, ezek a problémák általában az utánkövetés alkalmai során kiderülnek és ezeket rögtön orvosolhatják is a felek.
Ha a fentiektől függetlenül mindenképpen a peres útban látnánk a megoldást, akkor azt a Közv. tv. 36.§ (1) bekezdése alapján megtehetjük, hiszen a jogszabály úgy fogalmaz, hogy „a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék.”
A fenti rendelkezés alapján tehát fordulhatunk bírósághoz, ennek semmi akadálya nincs, azonban itt vissza kell „kanyarodnunk” egy kicsit az illeték és perköltség témaköreihez.
A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban Pp.) több kifejezett rendelkezéssel is támogatja, hogy a felek jogvitájukat közvetítői eljárásban rendezzék, sőt, szankcionáló perköltség-viselési szabályokat is megfogalmaz. A jogalkotó álláspontja szerint, ha a felek közvetítői eljárást vesznek/vettek igénybe, akkor az ezt követő esetleges perindítás bármely fél részéről szükségtelen cselekménynek fog minősülni, ezt pedig szankcionálni is kívánta a következő rendelkezéssel.
Pp. 86.§ (3) bekezdése alapján:
(3) Ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, az alperes perköltségét a felperes téríti meg. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a megállapodásban foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert.”
Fentiek alapján, amennyiben megállapodással zárult mediációs eljárást követően mégis pert kívánunk indítani, természetesen megtehetjük, de ebben az esetben számolnunk kell majd azzal, hogy fizetési kötelezettségeink is sokkal magasabbak lesznek a pertárgy értékétől függően.
Összegzés:
Mind a pereskedés, mind a mediáció csupán egy lehetőség kialakult vitáink megoldására, a döntés természetesen az Ön kezében van, hogy végül melyik eljárásnak szavaz bizalmat.
Cikkem legfőbb célkitűzése, hogy segítsem Önt ebben az egyáltalán nem könnyű döntésben. Amennyiben a cikk témájával kapcsolatban további kérdése merülne fel, vagy úgy dönt, hogy szeretné igénybe venni a mediációt, kérem, keressen bizalommal elérhetőségeim egyikén.
A honlapomon közölt cikkek kizárólag az általános tájékoztatás célját szolgálják. Amennyiben a honlapon közölt cikkek témájával kapcsolatban bővebb tájékoztatásra lenne szüksége, vagy esetleg további kérdése merülne fel, kérem, keressen honlapom Kapcsolat menüpontjában feltüntetett elérhetőségeim egyikén.
Honlapom blog szekciójában közzétett cikkeim szöveges és/vagy képi tartalmának felhasználására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha feltüntetésre kerül a forrás és a szerző személye (http://www.drbaranyai.eu és Dr. Baranyai Zsolt), valamint, ha a további felhasználása nem üzleti célból történik.